Amikor nehezen megy a rajzolás

A szép rajzolás kialakulását sok lépcsőfok előzi meg. Ebben a cikkemben az idáig vezető útról szeretnék írni. 

Négy éves korra már nagyrészt kialakul a laterális dominancia, ami azt jelenti, hogy eldőlt, hogy a gyermek jobb vagy bal kezes lesz. Mindig ugyanabban a kezében fogja a kanalat, villát, ceruzát, stb.

Amikor rajzol, a ceruzát már az ujjai között fogja, nem marokfogásra. Rajza ekkorra felismerhetővé válik, vonalvezetése határozott, a nyomaték megfelelő, nem túl gyenge, amikor nagyon halvány vonalak vannak a papíron, és nem is túl erős, amikor  a papír benyomódik a ceruza alatt. Megjelennek az emberrajzok, még pálcikaember formájában, az arányok sem mindig helyesek, de már felismerhető az ábra. Szívesen színez.

A kézhasználat éretlenségét jelzi, ha tevékenység közben váltogatja a kezét, a ceruzát átteszi a másikba.

Öt évesen teljesen stabil a laterális dominancia, ekkor már szabályosan, három ujjal fogja a ceruzát.

Rajza egyre összetettebbé válik, az emberrajzon a fejen kívül öt testrészt rajzol, rajzai egyre felismerhetőbbek. Olyan vonalvezetési technikák is megjelennek, amik az íráshoz is szükségesek, folyamatos, lendületes hajlításokat használ. "Mintha írna." Utánozni próbálja a felnőttek írását. Könnyedek a mozdulatai, a csuklóhajlítás megfigyelhető a folyamat közben.

Az alapok

Ahhoz, hogy a finommotorika, grafomotorika megfelelően kialakuljon, előtte nagyon sok mindennek kell lejátszódnia a gyermek fejlődésében. A csecsemőkori mozgásokkal kezdődik, nem csak a kézhasználatnak, hanem a nagymozgások érésének is szerepe van benne. Befolyásolja, hogyan zajlott a kúszás, a mászás. Nagyon fontos a megfelelő szem-kéz koordináció, a szemével tudja követni a kezének mozgását. Fontos még, hogy tudjon nyugodtan ülni egy helyben, stabil legyen az egyensúlya, vagyis minél hosszabb ideig tudjon az írásra figyelni. Ábrák rajzolásánál, írásnál fontos a jó térbeli tájékozódás, ami a saját testemen való tájékozódással indul, majd kialakul az irányok megfelelő ismerete, tudom, hogy merre van alattam, felettem, előttem, jobbra, balra.

Ha az alapok rendben vannak, ami jelenti a nagymozgások jó koordinációját, megfelelő egyensúlyt, szem-kéz koordinációt, egyértelműen kialakult a kezesség, csak akkor várhatjuk, hogy kialakuljon az ügyes rajzolás és később az írás.

Mivel segíthetjük a kézügyességet

Mindenféle labdajáték nagyon jó, dobás, pattintás, célba dobás, stb. Gyöngyfűzés, gyurmázás, építőkocka (hagyományos fa kockával) festés, ragasztás, papír hajtogatás, vágás ollóval, házimunkába való besegítés: kavarás, tésztagyúrás, sütemény szaggatás, söprés, törölgetés, kenyér megkenése. Öltözködés, öltöztetős játékok, maci, baba öltöztetése, cipőfűzés, gombolás, cipzárazás. Barkácskészlettel való "dolgozás": csavarhúzó, kalapács, harapófogó. Természetesen a gyermek biztonságát mindig szem előtt tartva.

Figyelemfelhívó jelek

Ha a következőket tapasztaljuk, érdemes szakember segítségét kérni. Ha öt éves korában még teljesen bizonytalan a kézdominancia, felváltva használja a jobb és a bal kezét. Vagy ha az egyik keze elfáradt, átteszi a ceruzát a másikba. Ha hamar kedvét veszti a rajzolásban, vagy túl erősen nyomja a papírra a ceruzát, vagy túl gyengén, és ezáltal halvány a vonal. Problémát jelent még a szabálytalan ceruzafogás. Nagyon gyakori, hogy a grafomotorika érésének késésekor a a nagymozgások koordinációjának éretlenségét is meg lehet figyelni. Ekkor tartós eredményt úgy érhetünk el, ha az alapokat kezdjük fejleszteni, vagyis a nagymozgásokon keresztül az egyensúlyt, mozgáskoordinációt. A TSMT erre nagyon jó lehetőséget ad.

Lehetőségeink

Képességeink fejlődését úgy kell elképzelnünk, mint amikor házat építünk, az elemek egymásra épülnek. Ha nem elég stabil az alap, probléma keletkezik az egész építményben, a felsőbb szinteken is. Ha alulról kezdve fogunk hozzá a dolgoknak akkor lesz az eredmény kielégítő. A megfelelő grafomotorika már egy magasabb szinten van, a probléma az alsóbb szinteken van. Tehát a szenzomotoros tréning során nem a grafomotorikával fogunk foglalkozni, hanem ott, ahol a probléma megjelenik.

Ha az alapokat megerősítettük, utána sokkal kevesebb energia befektetés szükséges ugyanazon szintű vagy jobb eredmény eléréséhez, ami azt jelenti, hogy kevésbé fog elfáradni a gyermek, kitartóbb lesz, tartósabban tudja a jó teljesítményt nyújtani.

Nem megoldás, ha szabálytalan ceruzafogás, csúnya rajzolás esetén minél többet rajzoltatjuk a gyereket. Ne ezt erőltessük! Először a fejlődésnek azon a szintjén kell beavatkoznunk, ahol a nehézség felmerül. Például fennmaradó reflexek, nagymozgások, egyensúly szintjén. Ha ezek jól működnek, utána foglalkozhatunk konkrétan a kéz erősítésével, ügyesítésével. A tapasztalat az, hogy ez sokszor automatikusan megtörténik. Vagyis, ha már a mozgáskoordinációban egyre ügyesebb, meghozza a sikert a ceruzahasználatban is. Sokszor örömmel mutatják az anyukák, hogy milyen szép lett annak a gyereknek a rajza, aki néhány hónappal ezelőtt csak firkát, vagy magától ült le színezni, pedig ilyet sohasem csinált.

 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.