A mozgásfejlődésről

Kedves Anyukák!

Sok helyen lehet olvasni, hogy a csecsemőkori mozgásfejlődésnek nagy jelentősége van a későbbi életévekre nézve. Nem szerencsés, ha a baba a kívánt ritmustól és módtól eltér. Ha több hónapos késés van, nem érdemes tovább várni, a megfelelő szakemberhez kell fordulni!

No, de mi is a kívánt fejlődés? Ebben a cikkben ezt szeretném bemutatni.

Amikor megszületik egy baba, alkalmazkodnia kell a megváltozott környezeti ingerekhez. Az anyaméhben magzatvíz vette körül, a víz felhajtóerejének segítségével már egész sokfajta mozgást tudott gyakorolni. Születés után ez a könnyítő körülmény megszűnik, új hatásokhoz kell alkalmazkodnia. A gravitáció erősebben hat rá, a mozgásainak kifejtése nagyobb izomerőt igényel. Az első hetekben, még kevés önálló mozgást végez, mozgásainak nagy része reflexek által irányított. A reflexes mozgást nem tudatosan szabályozza.

Az első napokban a legfontosabb mozgás, a szopás. Nem a nagymozgásokhoz tartozik, de minőségének fontossága miatt írok róla. Nem csak a táplálás miatt van ennek jelentősége, bár az mindenki számára megnyugtató, ha a baba erőteljesen, intenzíven és kitartóan szopik. Ilyen esetben szinte biztosak lehetünk benne, hogy a súlygyarapodásával nem lesz probléma, az anyatej mennyisége is követni fogja a baba igényét. Van olyan helyzet, amikor a kisbabának nem megy ilyen jól a szopás, nem tudja jól bekapni, megragadni a mellbimbót, nem elég erőteljes a szopóreflex, szopások alatt hamar elfárad, néhány szívás után elalszik. Fontos, hogy ilyen esetben se adjuk fel a természetes táplálást, az idő nagyon sokat segíthet, ha kitartóak vagyunk, egy eleinte rosszul szopó baba is ügyesen belejöhet. Viszont valóban vannak olyan esetek, amikor az anyuka mindent megtesz és ügyesen próbálkozik, a baba súlya mégsem gyarapszik kellően az általa szopott anyatej mennyiségétől. Ilyenkor érdemes lefejt tejjel próbálkozni, ha ez a stresszes időszak még lehetővé teszi. Egy nem kielégítő szopási technika figyelemfelhívó jel lehet.

A nagymozgások fejlődés ilyenkor nem látványos. Ami fontos, az izomzat tónusa, ezt az orvosi vizsgálaton állapítják. Eltérés lehet a feszes, vagy a laza izomzat.

Egy hónapos korára fejét hason fekvésben néhány pillanatra megemeli, és át tudja fordítani mindkét oldalra. Majd ahogy nő és erősödik, a fejét egyre hosszabban tudja emelve tartani.

Három-négy hónapos kor körül nagyobb ugrás következik be a mozgásfejlődésében, elkezd fordulni hátáról az oldalára. Előfordul, hogy a kezdetekben csak az egyik irányba fordul a baba, majd néhány héten belül a másik oldalra is gyakorolja. Nem szerencsés, ha öt-hat hónapos korára sem indul meg mindkét irányba a fordulás. Négy hónapos kora körül kezd el nyúlni az elérhető távolságban lévő játékokért. Itt is fontos, hogy mindkét kezét egyforma gyakorisággal használja. A megragadott tárgyakat előszeretettel viszi a szájához. Fontos a kitámasztás, fejemelés, hason fekve alkarjára támaszkodik.

Hat hónapos korban beindul a forgás. Ez azt jelenti, hogy hátról hasra és hasról hátra is tud fordulni mindkét irányba. Hason fekve már nagyon szépen kitámasztja magát a kezeivel, nem csak az alkarjára, hanem a tenyereire is támaszkodik nyújtott karral, szívesen van hason.

Amikor a forgást már jól begyakorolta, gurulva tud helyet változtatni. Ha letesszük a padlóra, a játszószőnyegre, előfordulhat, hogy az ágy alatt találjuk a babát, vagy a szoba egyik végéből a másikba gurul. Hat hónapos kor után intenzívvé válik a baba nagymozgásainak fejlődése.

Általában hét-nyolc hónapos kor körül kezdenek el kúszni. Kúszás alatt azt értjük, amikor hason fekvésben a karjait és lábait felváltva mozgatja, így húzza magát előre. Nem jó az a kúszás, amikor nem használja mind a négy végtagját. Például csak az egyik kezével, és az egyik lábával tolja magát, vagy az sem szerencsés, amikor a két kezét nem felváltva mozgatja, hanem egyszerre, párhuzamosan. A kúszás egy nagyon jó erősítő mozgás, amire az izmoknak, ízületeknek szüksége van. Ha kipróbáljuk a kúszást, igen csak hamar elfáradunk.

Nyolc-tíz hónapos kor körül indul meg a mászás, előtte sok babánál megfigyelhető a négykézláb hintázás. Mászásnál négykézláb felváltva teszi előre a végtagjait. Ennél a mozgásnál is érvényesek a kúszásnál leírtak, hogy mind a négy végtagnak egyformán benne kell lenni a mozgásban, nem jó, ha az egyik lábát oldalra kitéve halad. Ez a fajta mozgás az idegrendszer jobb és bal oldalának működését nagyon jól összehangolja. Ha jól begyakorolják a mászást, ilyen módon már nagyon gyorsan tudnak közlekedni, bejárják az egész lakást. A kiülés négykézláb helyzetből történik. Egy kilenc-tíz hónapos baba már stabilan meg tud ülni, és tud ülve játszani.

Eközben megtanulja a kapaszkodva felállást is. Egy éves korára tud kapaszkodva, oldalazva lépegetni. A függőleges helyzet nagyon csábító számára, de ne engedjünk a kísértésnek, ne kezdjünk el vele kézen fogva sétálni.

Tizenhárom-tizennégy hónapos korára a legtöbb baba megtanul önállóan lépegetni.

Az a jó, ha egy mozgásforma sem marad ki, és van elég ideje a babának gyakorolni azt. Például szerencsés, ha a mászás időszaka legalább három hónapig tart. Egyéni eltérések mindig vannak, de ha két hónapos késés van egy mozgásforma megjelenésében, vagy bizonytalanok vagyunk valamiben, ne várjunk tovább a segítségkéréssel. Ide tartoznak az aszimmetriák is, az egyik oldalára fordulás, vagy az egyik kezét, lábát kevésbé használja.

Következő cikkemben arról szeretnék írni, hogy mivel tudjuk elősegíteni a baba fejlődését.

 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.